BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS

2011. február 12., szombat

2. fejezet


Egyszerűen nem tudtam le venni a szemem róla annyira tökéletes volt. Amikor feleszméltem bódult állapotomból, akkor láttam hogy Sarah egy másik sráccal biliárdozik, és vélhetően jól szórakoznak.

Majd visszapillantottam (volna), arra a tökéletes mosolyra, de nagy meglepetésemre Damonnak hűlt helye volt. Nagyon mérges lettem, egy pillanatra nem vele foglalkoznak és máris eltűnik…. Ilyen az én szerencsém.-gondoltam magamba. Ááá nem érdekes úgyis túl tökéletes volt. Gondolhattam volna. Egyáltalán miért velem kezdett el beszélgetni?
Ilyen kérdések tucatjait tettem fel magamnak,  amikor Sarah váratlanul leült mellém.

- Hová lett a kis cuki pasi? Kérdezte
- Á ne is mondd, azt hiszem felültetett…. Pedig olyan jól elbeszélgettünk, és… volt bennünk valami közös… de hát ez van.
- Jajj Jess ne bánkódj inkább igyál még egyet, én fizetek!
- Rendben meggyőztél.  (nem mintha sokáig kellett volna győzködni)

A sokadik kör után, felmásztam a bárpultra és elkezdtem táncolni.
- Jess kérlek mássz le onnan
- Ho hol van sarah?
- Már hazament.
- Nélülem? Nah szép… csak kerüljön a kezem közé az biztos hogy megemlegeti…
- Igen Jess nélküled, miután veszekedtetek.
- Én nem is veszekedtem vele, jajj úpsszi csuklok.
- Részeg vagy, jobb lesz ha hazaviszlek.
- Dehogy vagyok az Sam, nagyon is jól érzem magam látod?
- Azt látom… na gyere szépen most leülsz ide, de maradj is itt.
- Oké rendben főnök.

Két perc sem telt bele amikor megint a bárpult előtt álltam és Sam et kérleltem.
- Töltenél még 1 kis pohárkával?
- Már így is elég részeg vagy.
- Ugyan már Sam én úgy szeretlek téged.

És már ott is voltam mellette, majd megcsókoltam.
- Waow, Jess… ezt…nem .. kellene…
Majd további csókok követték az előzőt. Elkezdtem kigombolni az ingét, de hirtelen eltolt magától.

-Jess én is szeretlek. De te részeg vagy és ez így nem helyes. Későre jár, gyere most szépen beviszlek a lakókocsimba és itt maradsz éjszakára rendben?
Rendben

Már csak arra emlékszem amikor betakart, és mellém feküdt az ágyban és átölelt.

Másnap reggel szörnyű fejfájásra ébredtem, és kutattam a tegnap esti emlékeim között. De semmit nem találtam. Ijedten ugrottam ki az ágyból amikor megláttam hogy Sam mellett fekszem.

Jézusom Sam. Mit keresek én nálad? Egyáltalán hogy kerülök ide? Mi történt az éjszaka?

Kérdések tömbkelekével bombáztam, de válaszul csak egy álmosan pislogó szempárt kaptam.

Majd a reggeli kávé után mindent elmagyarázott és elmesélt a tegnap este történtekről.

Olyan hülyén éreztem magam… főleg Sarah miatt elvégre ez a mi esténk lett volna.. de elrontottam.

Hazafele menet az első dolgom az volt hogy becsöngettem Sarahékhoz, de senki sem nyitott ajtót.

Teljesen el voltam keseredve, de semmi sem vidíthatna fel jobban mint egy séta az erdőben, úgyhogy hazamentem átöltöztem, és elindultam az erdő felé.

A séta közben nagyon sok gondolat futott át az agyamon, például gyakoroltam az esti bocsánatkérő szövegemet.

A gondolataimba elmerülve sétáltam, amikor hirtelen feleszméltem a körülöttem lévő sötétségre. Az órámra pillantva meggyőződtem hogy későre jár és ideje indulni, de valami visszarántott a kezemnél fogva.
Ijedten fordultam hátra . de nem láttam sehol senkit.
Furcsa… gondoltam.
Majd elindultam hazafelé. Teljesen olyan érzésem volt mintha valaki követne, de nem törődtem vele.

Amikor hazaértem gyorsan lezuhanyoztam, felvettem egy rövidnadrágot és egy pólót, majd a papucsomat még visszafordultam az ajándékért amit Sarahnak vettem.

Bezártam az ajtót, amikor megfordultam Damon ált a lépcső aljánál…

2011. február 6., vasárnap

1. fejezet


- Waow, Jessica ez nagyon szép lett. Nem is gondoltam volna hogy ilyet is tudsz.
-         Pedig én mondtam neked Sarah, hogy ha smink kell akkor bármikor nyugodtan rámbízhatod magad. J
-         Na, de siessünk mert el fogunk késni mint mindig.
-         Jó, jó rendben… igyekszem. Indulhatunk.
A szokásos fellépés előtti próbára igyekeztünk, és hál’istennek nem késtünk el, épp időben érkeztünk.

És 5-6-7-8, a zene elindult és mi minden erőnket beleadva a legtökéletesebb tudásunk szerint elkezdtük a koreográfiát. Mit ne mondjak szerintem egész jól sikerült a főpróba. Kb másfél óránk maradt még a fellépésig. 1 órán keresztül beszélgettünk amikor hirtelen ránéztem az órára és ijedten  felkiáltottam hogy: Úristen már csak fél óránk maradt… Ekkor mindenki mint az őrült elkezdett öltözni és az egész helyiséget a káosz vette uralma alá. Nem túlzok úgy nézett ki mint a csatatér. Többen idegesen fel alá járkáltak, volt aki magába mondogatta hogy mi után mi jön, még véletlenül se felejtse el.
Sarah és én pedig gőz erővel gyakoroltuk a duettünket, aminek nagyon örültünk, hogy mi kaptuk meg.

Felmentünk a  színpadra, 3-2-1 a reflektor fények kigyulladtak ( majd meg vakultunk ott hírtelen) a szívem egyre hevesebben dobogott amikor elindult a zene, ekkor egy 3000 wattos mosoly villant meg az arcunkon, és valami hihetetlen átéléssel táncoltunk majd amikor vége lett, végignéztem a közönségen és a hátsó sorban megpillantottam egy nagyon cuki srácot, aki épp engem bámult. Kicsit frusztráló volt ezért gyorsan elfordítottam a fejem és ránéztem Sarahra. Majd a levonulás után a kisebbek következtek (annyira édesek voltak abban a bohóc jelmezben) ezután jött a duett. Egyszerűen rettegtem, és ahogy megpillantottam a túloldalt Saraht az ő arcáról is hasonló érzések tükröződtek. De innen már nem volt visszaút. Az egyik régi kedvenc számunkra táncolhattunk ami nyugtatólag hatott rám egy cseppet de még ígyis tombolt bennem az adrenalin. Az előadás végén a közönség állva tapsolt, ez nagyon jó érzéssel töltött el bennünket. A finálé után átöltöztünk, összepakoltuk a cuccokat, épp indulni akartunk, amikor megint megpillantottam azt az elképesztően szexi srácot, aki az ajtónak támaszkodott, és erősen szugerálta az ablakot.
Sarah még visszaszaladt valamiért, amikor visszajött elsétált mellettem és tovább ment és közbe beszélt valamit, majd hirtelen észrevette hogy csak magának mondja a dolgokat. Aztán hátranézett, majd dühösen visszajött és megcsípett. Majd ingerülten kérdezte hogy- mi ütött beléd Jessica?
Én továbbra is csak álltam és magam sem tudtam hogy mit csinálok (vagy mit nem csinálok).
Egy pillanatra elfordítottam a fejem hogy válaszoljak Sarah kérdéseire, de amikor visszanéztem már nem volt ott.

Hazafelé menet úgy döntöttünk, hogy benézünk pár ruhaboltba. Sarah találta magának egy nagyon egyszerű de nagyszerű csodaszép spagetti pántos kis koktél ruhát.
Én pedig azt hiszem, hogy megtaláltam álmaim fűzőjét. Fekete az elején strassz kövekkel az alja pedig tüllben végződik.
Nem volt szívünk otthagyni ezért gyorsan felpróbáltuk és megvettük.
–Ez volt a jutalom a mai munkánkért mondta Sarah.
-Egyetértek- bólintottam.

Mire a téma végéhez értünk amit jó alaposan kiveséztünk, pontelértünk a házunkig.
Sarah két utcával arrébb lakott.
Alighogy beléptem a lakásba megcsörrent a telefonom.
Meglepődve bámultam a kijelzőt.
„Sarah”

Igen? Mondjad.
- Ott aludhatnék nálad ma este? Kérdezte.
- Persze, gyere nyugodtan, anyáék elmentek vakációzni én is egyedül vagyok.
- Összeszedem a cuccom és ott is vagyok.
- Rendben. Várni foglak.

Amíg vártam elkezdtem kipakolni a cuccomat, meghallottam a csengőt.
-Ki az? Kérdeztem. (de senki nem válaszolt)
Résnyire kinyitottam az ajtót, és egy alakot láttam elsuhanni a házunk előtt.
Még a hideg is kirázott.
Gyorsan becsuktam az ajtót, visszamentem a szobámba hogy tovább folytassam a pakolást de megint csengettek.

Kissé idegesen lementem a lépcsőn az ajtóhoz.
- Ki az?
- Sarah vagyok.

Majd kinyitottam neki az ajtót.
Felmentünk a szobámba, végre sikerült kipakolnom a cuccaimat normálisan, úgy, hogy senki sem zavar bele.
Hajnalig beszélgettünk majd megágyaztunk és elaludtunk.

Másnap 10 körül keltem fel.
Sarah még javába aludt.

Előkészítettem a dolgokat a reggelihez.

A sonkát apró kockákra vágtam, az előmelegített serpenyőbe beletettem, közbe felütöttem két tojást, azt ráöntöttem a sonkára, összekevertem és amíg jól átsült gyorsan levágtam két szelet kenyeret, és meg is terítettem.

Kisvártatva megláttam Saraht, nagy tágra nyílt szemekkel, de még mindig álmos fejjel. (kicsit vicces volt)

-Jessica úgy látszik te kiismerhetetlen vagy.- mondta
- Az biztos.

Majd megettük a reggelit, és mind ketten nevetésben törtünk ki ( bár a mai napig nem tudom hogy miért).

Leültünk filmet nézni, Sarah egyik kedvencét a Becstelen Briganty-kat néztük meg.
Ezzel el is telt a nap nagy része.
- Menjünk már el ma este a Merlott’s ba mondtam.
- Óóó ez szuper ötlet.
- És, és felvehetjük az új ruhánkat amiket tegnap vettünk
- Remek ötlet. Várj hazaszaladok érte. 5 perc és itt vagyok.
- Rendben.

Amíg vártam Sarahra, gyorsan felvettem a fűzőt majd a hozzá tartozó tüllszoknyát, épp sminkelni akartam amikor Sarah lépett be az ajtón már a ruhájában.
Nagyon csini vagy ma szivi- mondtam
A te rucid meg egyszerűen fantasztikus.
Ó ugyan már.

Ez így folytatódott még vagy 10 percig.

Elkészültem a sminkemmel, aztán a Sarahéval is, egy gyors haj csinálás után még csináltunk pár fotót, és elindultunk a bárba.

Amikor beléptünk az ajtón, az összes szem ránk szegeződött. (nem is meglepő igaz?)

Épp rendelni akartam amikor megláttam a cuki srácot belépni az ajtón, és egyenesen felénk indult. A szívem majd kiugrott. -Ez csak egy srác mondogattam magamnak- -nyugi Jessica semmi baj, minden rendben-

Majd Sarah megbökött a könyökével.
- Ááuu… ez fájt.
- Jess, szegény Sam ( a bárpultos) már harmadjára kérdezi meg tőled hogy mit szeretnél.
- Óóó jha igen bocsi- egy whiskycola-t kérek.

- Kettőt.
Meglepődve néztem rá Sarah ra.
- Te whisky cola-t?
- Én? Dehogy.  Vodkanarancsot kértem.
- De akkor ki kért whisky colat?
- Én felelte a srác.
(Nem is vettem észre amikor leült mellém…)

- Damon vagyok…
- Óóó iz.. öhm.. szóval Jessica J
- Örvendek Jessica. De ekkor én már elolvadtam attól a tekintetről ami rám pillantott…